Abban a reményben adom kezükbe könyvemet, hogy teljes sikert arat majd nyelvtanítói módszerem, amellyel a német nyelv tanulását Önöknek megkönnyíteni és élvezetessé tenni szeretném.

Tekintsék tehát könyvemet Garatjuknak, tartsák egy oly tanácsadó szócsövének, aki jól ismeri mindazokat a nehézségeket, amelyekkel Önöknek meg kell küzdeniök Örömmel és céltudatosan fogjanak hozzá az anyag átdolgozásához! Ne féljenek a nyelvtől és vessék egy- szersmíndenkoria sutba azt az aggodalmat, hogy egy nyelvet megtanulni nem lehet! Értsék meg, hogy a német nem nehéz nyelv! Éppúgy elsajátítható, mint akármelyik más világnyelv!

Tegyék fel magukban minden nap erős akarattal, hogy fáradságot nem ismerve fognak dolgozni ismereteik megszerzéséért s hogy ezt a német nyelvkönyvet igazi alapossággal és pontossággal fogják ittanulmányozni! Csak az kerülhet ki győztesen a harcból, akinek önbizalma van és aki meg tud szabadulni attól a kényszerképzettől, hogy ö a nyelvtanulásban a közepesnél kisebb képességekkel rendelkezik.

Minden kezdet nehéz, de ami ma leküzdhetetlennek látszik, az holnap könnyebb lesz, ha kitartással dolgoznak. Ez lebegjen mindig szemük előtt, ha netán olykor csüggednének.

Azért, kedves olvasóim, jó kedvvel előre! Erős elhatározásuk az legyen: addig nem nyugszom, amíg németül meg nem tanulok, önmagam előtt be akarom bizonyítani, hogy bennem igenis képesség szunnyadozik, csak eddig nem használtam ki.

Rendszer nélkül ne tanulják a német nyelvet! Szokjanak az első pillanattól kezdve céltudatos rendszerhez! A rendszer nélküli botor- kálás egy idegen nyelv területén eredményre nem vezet.

Önöknek oly mélyre nyúló alapra van szükségük, amelyre építeni lehet. Ezért legyenek alaposak! Tanuljanak lassan és türelemmel! Mesterek nem pottyannak az égből.

Ne hagyjanak ki egyetlen részletet sem a könyvből, mégha jelentéktelennek is tartanák. Jegyezzék meg jól: egy nyelv tanulásárnak kezdő íokán semmi olyan nincs, ami később fontos ne volna! német tolmácsolás Tehát tudatosan, lépésről lépésre haladjanak előre még akkor is, ha olyasmit találnának e könyvben, amit már ismernek vagy tudnak. Az tl.y ismert részletek csak erősíteni fogják önbizalmukat!

Kezdjék el hát — még a haladók is — az első oldalon a bevezetéssel, amely néhány mondatban fontos felvilágosításokat ad a német kiejtésről és helyesírásról.

A könyvben megadott példákat mindig egészítsék ki saját maguk alkotta példákkal. Fejlesszék így saját nyelvérzéküket azzal, hogy szókincsüket a megtanult anyag felhasználásával mindjárt kezdettől fogva gyarapítják!

Sohase tévesszék szem elől, hogy a német nyelv élő nyelv, amelyet át kell hogy éljenek!

Most pedig néhány szót könyvem beosztásáról.

Minden lecke a következő részekből áll:

Tanuljanak a következőképpen:

Először mindig az olvasási gyakorlatot olvassák el fennhangon és értelmesen! Az új szöveg könnyebb megértése céljából nézzék át az elől lévő nyelvtani fejezetet és tanulják meg első alkalommal az új szavakat is! ungarisch übersetzung Ezután tanulmányozzák át alaposan a nyelvtant és tanulják meg kívülről a szöveggel kapcsolatos nyelvtani szabályokat, de a megadott példákhoz mindig fűzzék hozzá a saját magtik választotta példákat is!

A nyelvtan ily módszer mellett soha sem lesz unalmas és nyomasztó teher. Szemléltetni és magyarázni fogja az előttünk ismeretlen

és idegen nyelvi sajátosságokat, amelyek így lassanként testűnkké és vérünkké válnak.

Kívánatos, hogy a nyelvtan áttanulmányozása után az olvasási gyakorlatot még többször alaposan átvegyük, szövegét fennhangon olvassuk és az új szavakat mindenfajta sajátosságukkal (nem, név- és igeragozási jel stb.) együtt megtanuljuk. Az új szavakat ne egyenként és összefüggés nélkül tanuljuk, hanem más szavakkal, tehát rövid, saját magunk képezte mondatokkal kapcsolatban.

Azokat a szavakat és szólásmódokat, amelyeket nem vagyunk képesek emlékezetünkben tartani, írjuk le feltétlenül külön cédulákra, ahonnan naponta többször elolvasva lassanként emlékezetűnkbe vésődnek.

Minthogy könyvemnek elsősorban az a célja, hogy a helyes munkamódszerre tanítsa meg Önöket, azért a leckéhez csatolt feladatokat is ily célzattal állítottam össze. Ezek a feladatok természetesen nem terjedhetnek ki az egész német szókincsre és ezért egészítsék ki azokat önálló példákkal.

A feladatokat ne tekintsék csupán gyakorlatnak, hanem szolgáljanak azok egyben annak ellenőrzésére, vájjon tényleg megértettek-e Önök minden újat.

Ilyen ellenőrzésre szolgálnak mindenekelőtt a fordítási gya-korlatok,

Az anyanyelvről idegen nyelvre való fordítás a íegnagyobbfokú nyelvtudást igényli és a helyes fordítás már majdnem művészetnek számít, A fordítási gyakorlatot, abban az esetben, ha a tanulót tanító vezeti, mindig helyettesítheti egy szemléletesebb beszédgyakorlat. ungarisch dolmetscher Amikor azonban a tanuló maga tanul és így önmagára van utalva, akkor a fordítási gyakorlatokat a munkamenetből teljesen el nem hagyhatja. Ilyen esetben a fordítási gyakorlatokban azt az ellenőrző eszközt látom, amelynek segítségével a tanuló meggyőződhet arról, vájjon minden megtanult szabályt helyesen értelmezett-e.

A későbbi leckékről mindig térjünk vissza az előbbiekre Sok összefüggést csak később érthetünk meg egész helyesen.

Végül visszatérek eredeti jelmondatomhoz:

Határozzuk el erős akarattal, hogy előmenetelünk igenis sikeres lesz.

Ne tegyük le addig a könyvet, amíg teljesen meg nem tanultuk.

A német írásmód és a német kiejtés.

A német hangok írása és kiejtése sokban különbözik a magyartól, ezért az alábbiakban összehasonlítjuk a magyar és a német nyelv irásszabályait, hogy a némét kiejtés sajátságai ezzel világosabbakká váljanak. Ajánlatos, hogy a kezdő a közölt szópéldákat lehetőleg gyakran és hangosan olvassa el, hogy a német nyelv sajátságos hangzását megszokja és megbarátkozzék az egyes szavak hangszínezetével.

A latin betűkkel való írásmódon kívül a német még az ú, n, gót írásmódot is használja, ezért alább a latin betűk mellett ezt is feltüntetjük.

A magánhangzók kiejtése a németben,

A bal hasábban közöljük a német magánhangzók írásmódját; jobbra a magyar kiejtésnek megfelelő átírást, ill. a német írásmód

és kiejtés magyarázatát.

Szótárunk a sorozat eddig megjelent köteteihez hasonlóan az igei vonzatok oktatásában és elsajátításában kíván segítséget nyújtani a nyelvtanárnak és a nyelvet tanulónak.

Mind a német nyelv leírásában, mind a német, mint idegen nyelv oktatásában egyre inkább ismert és elfogadott az a nézet, hogy az igének, pontosabban az igéhez egy meghatározott jelentésben kapcsolódó vonzatoknak döntő szerepük van a mondat megalkotásában. Elsajátításukat ugyanakkor megnehezíti, hogy az igevonzat nem „szabályos” jelenség: nem következtethető ki biztonsággal az ige jelentéséből, s még kevésbé a megfelelő anyanyelvi ige struktúrájából. A német ige gyakran más mondatszerkezetet kíván, mint szótári magyar megfelelője, s ezért az anyanyelvi szerkezetből való kiindulás, amely a nyelvtanuló számára hossszú ideig a legtermészetesebbnek tűnő eljárás, gyakran hibák forrása lesz. Fontos tehát, hogy legyen olyan kézikönyv, amelyből a nyelvtanuló tájékozódhat a még nem ismert vagy nem jól ismert igék mondatban való használatának nyelvtani feltételeiről. Könyvünk ilyen kézikönyv kíván lenni mindenekelőtt a német nyelvet tanulók számára. A magyar és a német nyelv közötti megfelelések és eltérések rendszeres feltárásával azonban segítséget nyújthat a nyelv oktatóinak is az oktatástervezésben, gyakorlatok össszeállításában.

A szótár kereken 650 magyar ige vonzatstruktúráit és ezek német megfelelőit tartalmazza. Az anyag kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a szótárban a beszélt köznyelvben leghasználatosabb német igék és igei fordulatok szerepeljenek. E cél elérése érdekében azt a megoldást választottuk, hogy német igejegyzéket állítottunk össze a gimnáziumi tankönyvek igeanyaga, ill. német gyakorisági szótárak alapján. Az így össszegyűlt igék magyar megfelelőiből indultunk ki a szótár kidolgozásakor.

A mi felfogásunk szerint a fordító nem mindig vonatkoztat el teljesen a forrásnyelvi formától, megfeleléseket állapít meg bizonyos forrás- nyelvi és célnyelvi formák között, és átváltja őket egymásba. Tehát nemcsak dekódol és kódol, hanem transzkódol is, azaz átváltási műveleteket is végez.

Behelyettesítés és transzformáció

A fordítói műveleteket a szakirodalom még tovább szokta bontani behelyettesítésekre és transzformációkra. Latisev szerint behelyettesítést („pod- sztanovka”) akkor végez a fordító, ha a forrásnyelv és a célnyelv rendszerében párhuzamosságok vannak, transzformációt („transzfonnm ija”) pedig akkor, ha a forrásnyelv és a célnyelv rendszerében eltérések vannak (Latisev 1988). Az angol „shift” (Catford 1965) és a „transposition” (Vinay-Darbelnet 1958, Newmark 1988) terminus szintén csak a nyelvek eltérései által indokolt átváltási műveletekre vonatkozik.

Több okból nem fogjuk a „transzformáció” terminust használni. Az egyik ok, hogy a transzformáció terminust a generatív grammatika már lekötötte a nyelven belüli átalakítások számára, s mi most nem foglalkozunk azzal a bizonyára fordításelméleti szempontból is érdekes kérdéssel, hogy a nyelvek közötti (interlingvális) átváltásokat milyen nyelven belüli (intralingvális) átalakítások előzik meg a forrásnyelven belül, és követik a célnyelven belül.

A másik ok, hogy számunkra nemcsak a nyelvek rendszerbeli különbségei által indokolt átváltási műveletek érdekesek. Mint látni fogjuk, az átvál- i ási műveleteknek sok más indoka is lehet, például kulturális különbségek, műfaji tradíciók különbségei stb. A nyelvi különbségek által indokolt átváltási műveletek elvégzése nem egyetlen, hanem számtalan célnyelvi változatot eredményez, s a fordítónak különböző szempontok alapján kell választania közöttük.

A fordítás mint választások sorozata

Hogyan követhető nyomon ez a választási folyamat? Hiszen a fordítók által végzett műveletek kétszeresen is rejtve vannak előttünk. Nemcsak mi nem látunk bele a fordítók fejébe, de ők maguk sem tudatosan teszik azt, amit tesznek. Nem marad más hátra, mint hogy a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg egybevetése alapján próbáljunk meg következtetéseket levonni arról, hogy milyen műveleteket végeznek a fordítók? Milyen törvényszerűségek irányítják őket? Irányítják-e őket törvényszerűségek egyáltalán? német fordítás Hiszen sokan állítják, hogy a szövegek és a közlési helyzetek végtelen változatossága miatt minden fordítói döntés egyedi, megismételhetetlen. S ezt látszik alátámasztani az a jól ismert tapasztalati tény is, hogy ugyanannak a szövegnek nincs két egyforma fordítása.

Akik hisznek abban, hogy a fordítás folyamatában bizonyos objektív törvényszerűségek érvényesülnek, hogy abban, amit a fordítók félig tudatosan, félig ösztönösen tesznek, mégis van rendszer, azok is inkább csak a nyelvi rendszerek eltérései miatti átváltásokon keresik a törvényszerűségeket. Véleményünk szerint a törvényszerű átváltási műveletek köre szélesebb. A rendszerbeli különbségek indokolta átváltásokon kívül lehetséges nagyszámú változatból való választásban is fedezhetők fel törvényszerűségek. Ezt próbáljuk most egy példával szemléltetni.

1.5». Esettanulmány a választási szempontokról

A The Innocent című Graham Greene novella első mondata - azért választóitok egy mű első mondatát, hogy minél kevesebb kontextuális kötöttséget tartalmit/.on l’rekop (labriella fordításában így hangzik:

It was a mistake to take Lola here. (Greene 451)

Hiba volt, hogy magammal vittem Lolát. (Prekop 278)

Próbáljuk sorra venni az összes műveletet, amelyet a fordítónak el kellett végeznie, hogy a fenti fordítást megkapja. Ha csak azt tette volna, hogy az angol lexikai egységeket magyar lexémákkal helyettesíti, grammatikailag helytelen mondatot kapott volna (v.ö.: Az volt egy hiba vinni Lola ide.). német fordítóiroda Ahhoz, hogy grammatikailag helyes, jól formált magyar mondatot kapjon, egy sokféle műveletből álló műveletsort kellett elvégeznie:

Látjuk, hogy ennek az egyszerű, nyolc szóból álló angol mondatnak a fordításakor is legalább tizenkét műveletet végzett el a fordító: nég\ kihagyást (it, a, to, here), két betoldást (hogy, magammal), egy szórendváltást (was mistake —>■ Hiba volt), három lexikai helyettesítést (was -*• volt, mistake —► hiba, take -> vinni), két szerkezeti átváltást (mistake to take —> hogy vittem, Lola -> Lolát).

Ezt a műveletsort most úgy írtuk le, mintha a fordító gép lenne, amely sorban egymás után letapogatja az eredeti mondat szavait, és mindegyikkel elvégez valamilyen műveletet egy beletáplált angol—magyar szótár és egy egybevető angol—magyar grammatika alapján.

A valóságban a fordító természetesen még egy ilyen egyszerű mondat fordításakor sem lineárisan dolgozik, nem sorban halad végig a szavakon, és nem egyenlő súlyú minden művelet, amelyet elvégez. Az elemzett mondat fordításakor a legfontosabb átváltási művelet az angol egyszerű moniíhr összetett mondattá való alakítása lesz. A többi művelet már ezt a legfontosabb átváltási műveletet szolgálja, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a legfontosabb átváltási művelet vonja maga után a többit, amelyeket részben tudatosan, részben automatikusan végez el a fordító.

A kötelező átváltási műveletei e|, amelyek nélkül nem I .ipuni ei.unnia tikailag helyes magyar mondatot, általában automatikusan végzik el a fordít ók. A fenti angol mondatnál az zí kihagyása vagy a Lola tulajdonnév utgyraggal való ellátása kötelező és automatikus átváltási művelet. Nem volt viszont kötelező ebben az esetben az egész mondatot érintő átváltási művelet, azaz az angol infinitivusos szerkezet átváltása hogy-os mellék- mondattá, hiszen a hiba főnév után a magyarban is állhatott volna főnévi ige név (v. ö.: Hiba volt magammal vinni Lolát). Ugyancsak nem tarthatók automatikus és kötelező átváltási műveletnek a lexikai helyettesítések •.cin, mivel az angol mistake főnevet nemcsak hibának, hanem tévedésnek is lehetett volna fordítani, és az angol take igének nemcsak a vinni, hanem a hozni is megfelelhet a magyarban. Az automatikus és kötelező ■ (váltási műveletek elvégzése után tehát még ennek az egyszerű angol mondatnak a fordításakor is rengeteg választási lehetősége marad a fordítónak.